Klímás fűtés – gyors, tiszta, gazdaságos, kényelmes
Milyen műszaki megoldás segít a klímás fűtésben?
A hatalmas fejlődésen átment klímák a hőszivattyú elvén fűtenek, ellentétben a hagyományos fűtőtestekkel, amelyekben fűtőszál melegít és 1:1 arányban használják az áramot. Tehát pl. egy hagyományos 3 kW teljesítményű olaj radiátor 3 kW áramot fogyaszt óránként, míg egy modern fűtő klíma ezzel szemben 0,6-0,7 kW áramot fogyaszt. A klíma négyszer, vagy akár ötször jobb hatásfokot biztosít a sima elektromos fűtéssel vagy olajradiátorral szemben.
A klímaberendezés egy levegő-levegő hőszivattyú, ami hűtési üzemmódban a benti levegőt a hőcserélő segítségével lehűti, fűtési üzemmódban pedig felfűti. A hőcserélőn áthaladó levegő hőmérséklete megváltozik (nő vagy csökken igény szerint) és ennek a hatását érezhetjük a szobában.
Egy fűtésre optimalizált klímaberendezés tehát tulajdonképpen egy levegő-levegő hőszivattyú, amelyek akár -20 -25 külső hőmérsékleten is üzemelnek.
Pontosan hogyan is működik a fűtő klíma?
A klíma hűtési üzemmódban, a szobában egy zárt körfolyamatban a hűtőközeg elpárolgásának köszönhetően felveszi a helység levegőjének hőenergiáját és ezáltal lehűti a levegőt. A klíma kompresszor az elvont hőt kiszivattyúzza a szabadba, ott pedig a meleg levegőt egy magasabb hőmérsékleten leadja, vagyis fűt. Ez a körfolyamat megfordítható, ekkor fűthetünk a klímával. Ebben az esetben kint vonja el a hőt a levegőből, oly módon, hogy alacsonyabb hőmérsékleten párolog el a hűtőközeg, mint a levegő hőmérséklete, tehát odakinn hűt. A folyamat közben hőenergiát nyer ki a levegőből. Ezt a hőt egy magasabb hőmérsékletre és nyomásra emelve a kompresszor beszivattyúzza a fűtendő helységbe és ott fűt. A kompresszor az elektromos energiát nem a hő előállítására használja, hanem a hő szivattyúzására, szállítására. Ezért van az, hogy a felhasznált villamos energiához képest akár 4-6 szór nagyobb fűtési energiát tud leadni. Ezért tud a fűtés klímával hatékony és gazdaságos lenni.
Fűtés klímával a téli hidegben
Mi történik, ha a hőmérséklet éjjel tartósan lecsökken mondjuk -20°C -ig? Az inverteres klímaberendezés nem áll meg, csupán teljesítménye csökken a megváltozott fizikai körülmények miatt. Fontos, hogy a fűtési célra is tervezett klímánál ezt az igényünket már tervezéskor, a készülék teljesítményének kiválasztásakor vegyük számításba. A katalógusban szereplő fűtési adatok mindig +7°C-os külső hőmérsékleten értendőek. Így -10°C, vagy -15°C –kinti hőmérséklet estén a névleges teljesítménynek csak 60-70%-a a leadott fűtőteljesítmény. Ezt a problémát úgy lehet megoldani, hogy tervezéskor a klíma teljesítményét túlméretezzük (kb. 25-35%-al) a légköbméter, vagy négyzetméter alapján számított hűtési szükséglet fölé. Így egyrészt alacsony teljesítményfelvétellel és jó hatásfokkal tud a berendezés fűteni a normál körülmények között. Másrészt amikor a hőmérséklet tartósan lecsökken, nem fogjuk észrevenni az ebből adódó teljesítményveszteséget, mert a klímaberendezésünk rendelkezni fog megfelelő tartalékkal. Amikor pedig nincs szükség a nagyobb teljesítményre, fogyasztásban ugyan az lesz, mintha a kisebb teljesítményűt választottuk volna, hiszen az inverter úgyis leszabályoz.
Környezetkímélő fűtés és kedvezményes tarifák használata: dupla haszon
A klímával való fűtés csupán a készülék működtetésére használja fel az elektromos áramot, nem a tényleges fűtésre, így sokkal inkább környezetbarát fűtési mód, mint a hagyományos fűtési rendszerek. Ráadásul nem csak környezetünket óvja, hanem költséghatékony használatot is lehetővé tesz. Hazánkban az áramszolgáltatók által biztosított kedvezményes tarifák igénybevételével csökkenthetjük tovább fűtési számlánkat. A H tarifa az ország teljes területén elérhető.
Mit tesz klímaberendezésünk a lakás levegőjével, páratartalmával?
A modern készülékek fejlett légszűrőkkel rendelkeznek, így a lakás levegője is sokat tisztul klímánk használatával. Emellett párátlanítóként is funkcionálnak. Ezzel csökkenthetjük a lakásban előforduló penészt is.
A légszűrők minősége is fontos szempont lehet a rendszer kiválasztásánál, hiszen egyes szűrők csupán a port fogják meg, mások pedig a különböző baktériumokat és mikroorganizmusokat is kiszűrik a levegőből.
A klímákban lecsapódó nedvesség viszont nagyon jó táptalaj lehet a különböző penészgombáknak és baktériumoknak. Az egészségünket védő szűrők klímánkban ezért különböző antibakteriális megoldásokat használnak. De a megfelelő gyakorisággal elvégzett tisztítás természetesen rendkívül fontos és elengedhetetlen, főleg ezen szűrők esetében, hogy megfelelő hatékonysággal tudják feladatukat elvégezni.
A klímás fűtés előnyei
A klímával való fűtés számtalan előnnyel jár más fűtési megoldásokkal szemben. Gyors, kényelmes, gazdaságos és biztonságos is. A légkondival ugyanis az egyik legbiztonságosabb fűtési módszer, ráadásul igen költséghatékony is. Az inverteres klímák ugyanis képesek akár -22 Celsius fokig (egyes típusok – 30-ig) megbízhatóan meleget árasztani lakásunkban. A legfőbb előnyét azáltal biztosítja, hogy a meleg levegő előállításához nincs szüksége gázfelhasználásra és tűz nélkül képes a megfelelő hőmérsékletet biztosítani. Így ha klímával fűtünk, nem kell tartanunk sem lakástűztől, sem szén-monoxid mérgezéstől.
A biztonság és az egészséges levegő biztosítása mellett a klímáknak más előnyük is van. Ez pedig a gazdaságos használat. Ma már egy klíma sokkal olcsóbban fűt bármelyik más melegítő berendezésnél. Akár árammal, akár gázzal, akár szénnel és fával is tüzelünk, biztosak lehetünk benne, hogy a klíma a lehető legolcsóbb alternatívája lesz ezeknek a fűtési módozatoknak.
Klímás fűtés előnyei:
- Hatékonyság: A modern klímaberendezések hatékonyan átalakítják a hőt, így gyorsan és hatékonyan melegítik fel a teret.
- Precíz hőmérséklet-szabályozás: A klímák pontos hőmérséklet-vezérlése lehetővé teszi, hogy pontosan azt a komfortszintet érd el, amit szeretnél.
- Gyors reakcióidő: A klímák gyorsan reagálnak a beállításokra, így hamar eléri a kívánt hőmérsékletet.
- Kényelem és rugalmasság: A klímaberendezések hűtésre és fűtésre is képesek, így egész évben biztosítják a kívánt hőmérsékletet.
- Energiahatékonyság: Sok modern klíma energiatakarékos üzemmódokkal rendelkezik, ami segít csökkenteni az energiafogyasztást és a költségeket.
- Zónaszabályozás: Egyes klímák lehetővé teszik különböző helyiségek külön-külön való hőmérséklet-szabályozását, ami növeli az energiahatékonyságot és a kényelmet.
- Egész évszakban használható: A klímaberendezések nem csak a nyári hőségben, hanem a hideg téli napokon is megbízhatóan működnek.
- Tiszta levegő: Sok klíma rendelkezik légtisztító szűrőkkel, így javítja a beltéri levegő minőségét.
- Halk működés: A modern klímaberendezések általában csendesek, így nem zavarják meg a napi tevékenységeket vagy a pihenést.
- Rugalmas és gyors telepítés: A split klímák könnyen telepíthetők a kívánt helyiségekbe anélkül, hogy nagy átalakításokra lenne szükség.
11. nem engedélyköteles, nem kell hozzá kémény, tervezési díj, nincs szén-monoxid mérgezés veszélye…
A klímával való fűtés hátrányai
Sok embert zavar a halk morgó hang, amit a klímák fűtés közben kiadnak. Egy klímával pedig célszerű egész nap melegíteni, mert könnyebb és kifizetődőbb szinten tartani a benti hőmérsékletet, mint állandóan fel-fel melegíteni a teljesen kihűlt szobákat. A modernebb készülékek szerencsére már meglehetősen csendesen, szinte észrevétlenül működnek Fontos, hogy mindig tartsuk tisztán a klímánkat, hiszen számtalan kórokozó bújhat meg a meleg elemek között. Ha megfelelően karbantartjuk a készüléket, biztosan nem lesz vele gondunk és melegségével meghálálja majd egész télen át a törődést.
További hátrányok:
• Több teljesen elszeparált helyiség esetében külön beltéri egység kell minden helyiségbe. Ez növelheti a bekerülési költséget, viszont megadja azt a szabadságot, hogy a hőmérsékletet egyedileg tudjuk szabályozni minden helyiségben.
• Ha split klímát használunk hűtésre és fűtésre is, akkor célszerű (és a garancia megtartásához a gyártók által elő is írt) az évente kétszeri karbantartás. Viszont így a berendezések üzembiztonsága és hatékonysága hosszú évekre fenntartható.
• Vizes helyiségekbe közvetlenül nem helyezhető. Így ezeknek a helyiségeknek a fűtéséről külön kell gondoskodni.
Mit tudnak a fűtésre optimalizált klímák?
Csepptálca fűtés:
Elektromos fűtőszál a csepptálca belső felén. Nem engedi belefagyni a leolvasztásokkor keletkező olvadék vizet a csepptálcába.
Több, nagyobb lyuk a csepptálcán:
Segít az olvadékvíz gyors távozásában, olyan helyeken, ahol a kondenzvíz szabad kifolyása megengedett.
Karter fűtés:
Elektromos fűtőszál a kompresszor alján, ami nem engedi megdermedni az olajat, így segít az indításnál.
Nagyobb kültéri hőcserélő:
Alacsony külső hőmérséklet mellett is jobban tartja a gép teljesítményét.
A klímás fűtés bekapcsolása
A fűtés üzem indítása után egy darabig látszólag semmi sem történik. Nem kell megijedni, ilyenkor csak a kültéri egység dolgozik, a beltéri egység kb. 3-5 perc után kezd el meleg levegőt fújni.
A fűtést időközönként leolvasztási ciklusok szakítják meg, eközben leáll a beltéri egység ventilátora és a kültéri egységből kifolyik a gép hátuljáról leolvadó jégréteg. A beltéri egységen a dF felirat jelenik meg, amely tehát nem hibaüzenet.
A ventilátor működése
A klímák ventilátorát 3-5 erősségi fokozatba, illetve automata üzemmódba állíthatjuk, mely utóbbi a hűtés/fűtés intenzitáshoz mérten álítja a sebességet. A többi üzemmódtól eltérően, fűtéskor, ha már elérte a beállított hőfokot, lekapcsol a ventilátor egy alapjáratra, hogy ne okozzon feleslegesen huzatot.
A kültéri egység jegesedése és leolvasztása
A kültéri egység a külső páratartalom függvényében jegesedik, ezért tehát a fűtési üzemet leolvasztási ciklusok szakítják meg. Ilyenkor leáll a beltéri egység ventilátora, megváltozik a légterelő lapát beállítása és pár percig csak a kompresszor búg, majd lassan kifolyik a kültéri egység alján a hátuljára és az oldalára ráfagyott dér.
Fűtéshez tartozó műszaki paraméterek és funkciók.
Működési tartomány:
Minden gyártó megadja a legkisebb külső hőmérsékletet, amin még biztonságosan fűt a készülék. A jelenlegi piaci kínálat szerint -15 és -30°C tartomány között működő fűtő klímák közül válogathatunk.
Téliesítés:
Nem minden légkondi van téliesítve. A téliesített klíma csepptálcája és a kompresszora egy elektromos fűtőszállal van ellátva. A csepptálca fűtés megakadályozza, hogy a leolvasztás után a kültéri egységbe belefagyjon a kondenzvíz és idővel egy nagy jégtömbbé váljon a gép. A karterfűtés melegen tartja a kompresszorban lévő olajat, ezzel kiiktatva a túlhűlés okozta indítási rizikókat.
8°C temperálás:
A távirányítók hőfokszabályzója 17 és 30°C közötti tartományban állítható, ezért csak a 8°C temperálás funkcióval rendelkező gépek alkalmasak temperálásra. Ez a funkció azonban ma már elég általánosan elterjedt és főleg használaton kívüli épületek, például nyaralók fagymentesítésére alkalmasak.
Leolvasztás:
A fűtés üzemmód bekapcsolása után a klíma a kültéri egység leolvasztásával kezd. A leolvasztás kb. 5 percig tart, utána elkezdi felfűteni a beltéri egységet, majd elindul a ventilátor és egyre melegedő levegőt fúj a légkondi.
A leolvasztási programot kb. óránként lefuttatja a gép, ilyenkor leáll a fűtés, megáll a ventilátor és esetleg a hőtágulás miatt pattogó hangokat is ad a beltéri egység.
A leolvasztás védi meg a klímát attól, hogy egy nagy jégtömbbé változzon.
Névleges fűtési teljesítmény:
Általában nagyobb érték, mint a névleges hűtési teljesítmény, de előfordulhat, hogy kisebb annál, az viszont biztos, hogy soha nem azonos. A 3,5kW-os klímák fűtőteljesítménye 2,3 és 4,2kW között mozog, márkától és típustól függően, e szerint a klíma összehasonlító táblázat szerint.
Fűtési hatásfok:
A COP, a jóságfok mutatja meg, hogy egy bizonyos hőmérsékleten 1kWh elektromos áramból hány kW hőmennyiséget állít elő.
A SCOP, A szezonális jóságfok azt mutatja, hogy egy fűtési szezon alatt, átlagosan, hány kW hőt termel 1kWh áram felhasználásával.
Az SCOP értéket nézve pontosabban látjuk a klíma energia felhasználását, mint a betűjeles energiaosztályozással.
Téli, fűtés alatti klímatisztítás
A fűtésre használt klímákat nem sokat kapcsoljuk ki, akár hónapokig is mennek egyfolytában. Sokkal többet mennek, mint nyáron, ezáltal szűrőik gyorsabban is koszolódnak. Mivel több levegőt keringetnek át magukon, a szűrőjük gyorsabban porosodik, ezt érdemes, a levegő szennyezettségének függvényében 1-4 hetente megnézni és kimosni. Ezt bárki elvégezheti otthon saját magának, nem kell hozzá klímaszerelő.
Fűtéskor a klíma belseje nem nyirkosodik, mint hűtésnél, ezért azok a parányi lebegő részecskék, amik nyáron könnyebben megragadnak a nyirkos felületeken, ilyenkor nagyobbrészt keresztülmennek a klíma belsején.
A másik nagy különbség a koszolódásban, hogy nyáron a légkondiban élő baktériumok, esetleg penészgombák a hő és szárasság hatására elpusztulnak. Persze attól még benne maradnak, és bár nem képesek fertőzni, egy asztmás számára még mindig kellemetlen a jelenlétük.
A fentiek normál háztartási körülmények között állják meg a helyüket, kivétel ez alól a konyhába szerelt légkondicionáló, ami még akkor is összeszedi a zsíros gőzöket, ha elszívót használnak sütés-főzés közben.
A klímatisztítást érdemes a fűtési szezon elejére, októberre és a vége felé, legkésőbb márciusra időzíteni.
Telefon: 06 20 261 3639
vagy írjon nekünk: info@lnagroup.eu
Írjon nekünk, várjuk megkeresését!
Fűtésre ajánlott klímák
https://klimaaruda.hu/futo-klima
http://klimalegkonditisztitas.hu